Első gondolatom talán az volt, hogy úúúúúúúúúúú! De aztán megkedveltem! Férfias de mégsem annyira, hogy ne szerettem volna elkészíteni. ( Mert általában a fiús témák nem mennek.) A legnagyobb gond ott kezdődött, hogy nem volt az a hűtő amiben elfért volna. Csak 15 szelet de nem akartam vastagabb gitárt készíteni ennél mert akkor nem lett volna élethű. Ezért meg kellett hagynom a hosszúságát. Így abban maradtunk, hogy két részletben készül el. Ezért az illesztés nem is lett pontosan ugyanolyan mint az eredeti. Így tudtam megoldani, hogy gyorsan összeilleszthető és szállítható legyen. Azonnali fogyasztásra. :) 

Egy nagy téglalap alakú piskótából faragtam, egy rétegben töltöttem szintén párizsi krémmel. Ez azért is jó mert körbe is tudom vele kenni a tortát. Tapasztalatom szerint nem olvasztja a fondantot. 

Bár meggyűlt a bajom a piros rész burkolásával. Pirosat és feketét nem szeretek burkolni. Ugyanis csak ez a két szín az amit itthon nem állítok elő mert vagy lehetetlen vagy annyi szinező kell bele, hogy azt már én nem enném meg. :) Tehát ezeket venni szoktam. (Unidec) de nem bírok vele. Szakad, hamarabb nyúlik a kezemben átgyúráskor. Már így is gyúrtam hozzá saját házi fondantot meg porcukrot úgy talán elfogadható. Kipróbálok valami más márkát is majd. Eeeez nekem nem jön be. De lehet csak én nem tudom használni. 

Nem volt hozzá tervem és kinyomtatott segítségem csak úgy szemre kivágtam a fehér díszítő részt (koptató lapot). Ezüst lüszterporral színeztem a kis hangoló kulcsokat és a többit... :) A húrok szürke és fehér cérnából készültek. Azért, hogy a világos és a sötétebb részeken is látszódjanak. Ennyi volt a nem ehető része a tortának.

A gitár nyakával nem volt annyi gond. Fehérrel burkoltam. "Faerezetet" mintáztam rá és festékszóróval fújtam a színt. Ezt szeretem.